Legalábbis Shakespeare szerint. Igaz, én erről egy jó ideig nem is tudtam – lévén, hogy vidéken nőttem fel, és a színház nem annyira volt jelen az életünkben. Nálunk ugyanis nem volt színház. Meg színházba járás sem nagyon. Persze, jöttek a Műv’ Házba társulatok, bemutattak darabokat, megnéztük, tapsoltunk, de ez azért mégsem ugyanaz, mint elmenni mondjuk a Katonába.

A különbséget persze csak akkor tapasztaltam meg, amikor Budapestre költöztem. A kollégiumban ahol éltem pár évig, lehetett venni jegyet egy csomó darabra, igen kedvező áron, és én amikor csak tehettem, vettem. Csak arra emlékszem, hogy elvarázsolt a színház, magával ragadott, és beszippantott, egyszerűen imádtam!
De az igazi kánaán csak később jött! Mégpedig akkor, amikor az egyik barátnőm jegyszedő lett az Operett Színházban. Nem bántam volna ha valamelyik másik színházba kap munkát, de abból gazdálkodtunk ami volt. Mondanom sem kell, hogy szinte minden darabot láttunk, volt, amit többször is. Aztán ez elmúlt: elköltöztem a kollégiumból, és a barátnőm is inkább elkezdett jogot tanulni – én pedig újra „koca” színházas csaj lettem. Azokra a darabokra amik engem érdekelnének, szinte lehetetlen jegyet venni, igazság szerint már egy ideje nem is próbálkozom. Néha néha eljutok egy alternatív színházi darabra, ami mindig izgalmas élmény!

Na de hogy miért is írok erről? Hát mert ma van a színházi világnap.
Ami szuper jó alkalom arra hogy bemutassam nektek az egyik legújabb festményemet, amit a Hotel Nemzeti Budapest szállónak készítettem. És hogy mi köze van egy szállodának a színházhoz? Hát az, hogy a Hotel Nemzeti amellett, hogy szemben volt az egykori Nemzeti Színházzal, ezer szállal is kötődött a színházhoz, és a ma is működő Nemzeti Művész Klubot is a szálló alapította. Éppen ezért kértek egy színházi tematikájú képeslapot, ami januárban el is készült. Van egy párja is, azon maga a szálló szerepel. Nagyon inspiráló volt ez a munka, jó volt ezzel kezdeni az évet, bízom benne lesz még folytatása!

Idén eddig csupa izgalmas feladat talált meg, szóval lesz miről írnom majd nektek!

A páros másik darabja, ami a hátterével szintén a színházi díszletekre hajaz

Az épület maga nagyon részletgazdag, mégis finoman simul bele az utca képbe. Ha a Blaha Lujza téren jártok mindenképp érdemes szemügyre venni!

Olvastad már?

Archívum

Powered by mod LCA