Valami olyan történt velem, amit csak a legmerészebb álmaimban reméltem. Mondjuk ott nagyon is! De ki ne álmodna sikerről?! Arról, hogy sokan ismerik, szeretik és becsülik a munkáját. Én vállalom – sokszor álmodoztam ilyesmiről.

Vidéki lány vagyok - mondjuk ezt már mondtam párszor - de most muszáj újra megemlítenem. Ugyanis valamelyik nap lementem Zsuzsihoz a zöldségeshez, és az a csodálatos, befőzésért (is) kiáltó gyümölcsözön eszembe juttatta a régi emlékeket. Te jó ég, mennyire király volt.

Csomószor néznek rám irigykedve az emberek, hogy nekem milyen jó dolgom van, hogy nem egy fix munkahelyen dolgozom. Néha az gondolom, hogy tényleg, Anikó, te aztán a szerencse fia (lánya) vagy, és elégedetten hátradőlök. Máskor meg zsigerből cáfolom az összes erre vonatkozó állítást.
Hangulatfüggő. Aztán valamelyik nap – „munkaidőben” – elmentem ebédelni a Semmi Extrába, csak úgy spontán, mert nem volt itthon semmi kaja. És akkor azt éreztem, hogy azért nekem tényleg nincs olyan rossz dolgom, és egy kicsit jobban el is gondolkodtam ezen. Annyira, hogy pontokba szedtem a pro és kontra érveket. Kattins!

Most vasárnap (2017. 06. 18.) Wamp, az Erzsébet téren, 11-19 óráig várlak titeket! Csak ékszereket viszek, úgy vigyázzatok! ;)

Nem vagyok az a nagy szülinapünneplős fajta. Akkor is egyre öregebbek leszünk, ha nem ünnepeljük ;) De vannak kivételek. Például a fiam születésnapja. Egyértelmű, hogy annak meg kell adni a módját. És most van egy másik apropó is: májusban 1 éves lett a webshopom!!!

Olvastad már?

Archívum

Powered by mod LCA