Hiánypótló infó, mert többen kérdeztétek melyik vásárban vagyok megtalálható. Tehát: a Vörösmaty téri karácsonyi vásárban minden nap 10-20 óráig (péntek-szombaton 21 óráig), egészen december 29-ig. Az Alle-ban minden nap 10-21 óráig (vasárnap 20 óráig), december 31-ig (aznap csak 14 óráig leszünk nyitva).
Idén már több vásár nem fért bele, így Wampon ne keressetek. Várok mindenkit szeretettel!

Ismerek olyanokat – és nem csak a téli álmot alvó állatokat –, akik ebben az egyre hidegebb és sötétebb szakában az évnek bekuckóznak, forralt boroznak és filmet néznek. Otthon. Na, nálam pont fordítva van – nekem ekkor indul be az élet, kinyílok, társaságba járok, bandázok a Vörösmarty téren...

Amikor bementek egy áruházba október elején, és azt látjátok, hogy már most minden a karácsonyról szól – na akkor el tudjátok képzelni, hogy kb. milyen az én életem ebben az időszakban.

Azt nem lehet mondani, hogy keveset utazom. Oké, Z után bőven le vagyok maradva, de Z extrém. „Nem is igaz! – mondaná – Csak ti mindig elfelejtitek, hogy én már kb. mindig itthon vagyok!” Szóval annyira sokat soha nem utaztam, mint ő anno, de azért jó sok helyen jártam már én is. Mert még mindig az utazás az, ami a leginkább feltölt, és még most is megyek – de egész másképp. Lehet, hogy azért, mert már sok mindent láttam, lehet, hogy azért, mert Milos is van, de már nem a jet leges távoli úti célokra vágyom, ahova minimum 2 hétre kell menni. És nem is feltétlenül az egy hetes tengerparti napozásra (mondjuk arra régen sem nagyon), sem a végeláthatatlan autókázásra, repülésre, vonatozásra.

Néha a legfurcsább helyekről jön az ihlet. Vagy legalábbis az inspiráció. Mint például ebben az esetben... Már egy csomóan és egy csomószor mondták nekem, hogy készítsek ékszert. Hogy a grafikáim mennyire jól néznének ki nyakláncon, fülbevalón, gyűrűn... De valahogy totál nem izgatott a dolog.

Olvastad már?

Archívum

Powered by mod LCA