Azt nem lehet mondani, hogy keveset utazom. Oké, Z után bőven le vagyok maradva, de Z extrém. „Nem is igaz! – mondaná – Csak ti mindig elfelejtitek, hogy én már kb. mindig itthon vagyok!” Szóval annyira sokat soha nem utaztam, mint ő anno, de azért jó sok helyen jártam már én is. Mert még mindig az utazás az, ami a leginkább feltölt, és még most is megyek – de egész másképp. Lehet, hogy azért, mert már sok mindent láttam, lehet, hogy azért, mert Milos is van, de már nem a jet leges távoli úti célokra vágyom, ahova minimum 2 hétre kell menni. És nem is feltétlenül az egy hetes tengerparti napozásra (mondjuk arra régen sem nagyon), sem a végeláthatatlan autókázásra, repülésre, vonatozásra.

Néha a legfurcsább helyekről jön az ihlet. Vagy legalábbis az inspiráció. Mint például ebben az esetben... Már egy csomóan és egy csomószor mondták nekem, hogy készítsek ékszert. Hogy a grafikáim mennyire jól néznének ki nyakláncon, fülbevalón, gyűrűn... De valahogy totál nem izgatott a dolog.

Valami olyan történt velem, amit csak a legmerészebb álmaimban reméltem. Mondjuk ott nagyon is! De ki ne álmodna sikerről?! Arról, hogy sokan ismerik, szeretik és becsülik a munkáját. Én vállalom – sokszor álmodoztam ilyesmiről.

Vidéki lány vagyok - mondjuk ezt már mondtam párszor - de most muszáj újra megemlítenem. Ugyanis valamelyik nap lementem Zsuzsihoz a zöldségeshez, és az a csodálatos, befőzésért (is) kiáltó gyümölcsözön eszembe juttatta a régi emlékeket. Te jó ég, mennyire király volt.

Csomószor néznek rám irigykedve az emberek, hogy nekem milyen jó dolgom van, hogy nem egy fix munkahelyen dolgozom. Néha az gondolom, hogy tényleg, Anikó, te aztán a szerencse fia (lánya) vagy, és elégedetten hátradőlök. Máskor meg zsigerből cáfolom az összes erre vonatkozó állítást.
Hangulatfüggő. Aztán valamelyik nap – „munkaidőben” – elmentem ebédelni a Semmi Extrába, csak úgy spontán, mert nem volt itthon semmi kaja. És akkor azt éreztem, hogy azért nekem tényleg nincs olyan rossz dolgom, és egy kicsit jobban el is gondolkodtam ezen. Annyira, hogy pontokba szedtem a pro és kontra érveket. Kattins!

Olvastad már?

Archívum

Powered by mod LCA